Miért fontosak a gleccserek?
A jég védőréteget képez a Föld és az óceánok felett. Ezek a fényes fehér
foltok visszaverik a felesleges hőt az űrbe, és hűvösebbé teszik a bolygót. Az
Északi-sarkvidék hidegebb marad, mint az Egyenlítő, mert a nap hőjének nagyobb
része verődik vissza a jégről az űrbe.
A gleccserek világszerte a több száz és több ezer éves jégtakaróból vett
minták által tudományos feljegyzésekkel szolgálnak arról, hogyan változott az
éghajlat az idők során. Tanulmányozásuk révén értékes információkat nyerhetünk
arról, hogy milyen mértékben melegszik a bolygó.
Napjainkban a Föld szárazföldi területének körülbelül 10%-át borítja
gleccserjég. Ennek csaknem 90%-a az Antarktiszon található, míg a fennmaradó
10% a grönlandi jégsapkában.
Az antarktiszi és grönlandi gleccserek gyors olvadása az óceáni áramlatokat
is befolyásolja, mivel a melegebb óceáni vizekbe kerülő hatalmas mennyiségű,
nagyon hideg gleccserolvadékvíz lelassítja az óceáni áramlatokat. A szárazföldi
jég olvadásával pedig a tengerszint tovább emelkedik.
Mi a különbség a tengeri jég és a gleccserek között?
A tengeri jég szigorúan az óceánban képződik és olvad, míg a gleccserek a
szárazföldön keletkeznek. A jéghegyek a gleccserekről leszakadó és az óceánba
hulló jégdarabok.
Amikor a gleccserek elolvadnak, mivel ez a víz eredetileg a szárazföldön
található, a lefolyás jelentősen megnöveli az óceánban lévő víz mennyiségét,
hozzájárulva a globális tengerszint emelkedéséhez.
A tengeri jeget viszont gyakran hasonlítják egy pohár vízben lévő
jégkockához: amikor elolvad, közvetlenül nem változtatja meg a pohárban lévő
vízszintet. Ehelyett a sarkvidéki tengeri jég csökkenése számos más pusztító
következménnyel jár - a rozmárok számára rendelkezésre álló jég eltűnésétől
kezdve a számukra rendelkezésre álló jégen való vadászatig, a Jet-áramlás
mintázatának felborulásával az időjárási rendszerek megváltozásáig világszerte.
Miért olvadnak a gleccserek?
Az 1900-as évek eleje óta világszerte számos gleccser gyors olvadásnak
indult. A jelenség hátterében az emberi tevékenység áll. Az ipari forradalom
óta a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása megemelte a
hőmérsékletet, még a sarkvidékeken is, és ennek következtében a gleccserek
gyorsan olvadnak, a tengerbe torkollnak, a szárazföldön pedig visszahúzódnak.
Még ha a következő évtizedekben jelentősen visszafogjuk is a kibocsátást, a
világ megmaradt gleccsereinek több mint egyharmada 2100 előtt el fog olvadni.
Ami a tengeri jeget illeti, az Északi-sarkvidék legöregebb és legvastagabb
jégének 95%-a már eltűnt.
A tudósok előrejelzései szerint, ha a kibocsátások továbbra is korlátlanul
emelkednek, az óceánok és a levegő hőmérsékletének további gyors emelkedése
miatt az Északi-sarkvidék már 2040-ben jégmentes lehet nyáron.
Minden, amit a gleccserekről tudni érdemes II. rész
Milyen hatással van a gleccserek olvadása a tengerszint emelkedésére?
Az olvadó gleccserek hozzájárulnak a tengerszint emelkedéséhez, ami fokozza
a part menti eróziót és növeli a széllökések erejét, mivel a felmelegedő levegő
és óceánok hőmérséklete gyakoribb és intenzívebb part menti viharokat, például
hurrikánokat és tájfunokat okoz. A grönlandi és az antarktiszi jégtakaró járul
hozzá leginkább a globális tengerszint emelkedéséhez. Jelenleg a grönlandi
jégtakaró négyszer gyorsabban fogy, mint 2003-ban, és már most a jelenlegi
tengerszint-emelkedés húsz százalékáért felelős.
Azt, hogy a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró mennyire és milyen
gyorsan olvad el, az óceánok szintjének emelkedési sebessége fogja
meghatározni. Ha a kibocsátások továbbra is emelkednek, a grönlandi jégtakaró
jelenlegi olvadási üteme az évszázad végére várhatóan megduplázódik. Ha
Grönland teljes jege elolvadna, az a globális tengerszintet több, mint 6
méterrel emelné meg.
Hogyan befolyásolják az olvadó tengeri jég és gleccserek az időjárást?
Napjainkban az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint
bárhol máshol a Földön, és a tengeri jég 10 évente több mint 10%-kal csökken.
Ahogy ez a jég olvad, sötétebb óceáni foltok kezdenek kialakulni, megszüntetve
azt a hatást, amely korábban lehűtötte a sarkokat, melegebb levegőhőmérsékletet
eredményezve, és ezzel megzavarva az óceáni keringés normális mintáit. A
kutatások azt mutatják, hogy a sarkvidéki örvény egyre gyakrabban jelenik meg
az Északi-sarkvidéken kívül, mivel a sugáráramlat megváltozik, amit az
Északi-sarkvidék és a trópusok felmelegedő levegő- és óceánhőmérsékletének
kombinációja okoz.
Az Antarktiszon és Grönlandon jelenleg tapasztalható jégolvadás
megváltoztatja az Atlanti-óceán áramlását, és összefüggésbe hozható a
Maine-öbölben a halászat összeomlásával, valamint a világszerte egyre
pusztítóbb viharokkal és hurrikánokkal.
Milyen hatással van az olvadó gleccserek és a tengeri jég elvesztése az
emberekre és az élővilágra?
Ennek a folyamatnak az egész Földön következményei vannak. A tengeri jég,
illetve a gleccserek olvadásával és az óceánok felmelegedésével az óceáni
áramlatok továbbra is megzavarják az időjárási mintákat világszerte. A
halászatból élő iparágakra hatással lesz, hogy a melegebb vizek megváltoztatják
a halak ívási helyét és idejét. A part menti közösségeknek továbbra is milliárd
dolláros katasztrófaelhárítási számlákkal kell szembenézniük, mivel az áradások
gyakoribbá, a viharok pedig intenzívebbé válnak. Nem csak az embereket érinti a
katasztrófa. Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég olvadásával az olyan vadon élő
állatok, mint a rozmárok elveszítik otthonukat, a jegesmedvék pedig több időt
töltenek a szárazföldön, ami az emberek és a medvék közötti konfliktusok
gyakoribbá válását okozza.
Forrás: https://www.worldwildlife.org