Munkánk során a Vitecqua Kft-nél mi magunk is tapasztaljuk a műanyag szemét állandó és meghatározó jelenlétét a hazai vizekben. Arra, hogy ez mennyire nem csupán lokális probléma, hanem az egész világot érintő veszélyforrás, a következő cikk nyújt bepillantást. Sarah Gibbens írása.
Szaporodik a műanyag a világ legmélyebb pontján
Forrás: SARAH GIBBENS, National Geographic (2019)
(https://www.nationalgeographic.com/science/article/plastic-bag-mariana-trench-pollution-science-spd)
Műanyag zacskót találtak a Mariana-árok mélységeiben a legutóbbi tengeralattjárós expedíció során.
Ismét bebizonyosodott, hogy a műanyag mindenütt jelen van a tengerben. A dallasi üzletember, Victor Vescovo zacskót talált a Mariana-árok alján, 10926 méter mélyen. Ez már a harmadik alkalom, hogy műanyag szemetet fedeztek fel az óceán legmélyebb pontján.
Vescovo április 28-án merült le tengeralattjárójával. Ez az út az “Öt mélység” expedíciójának egyik állomása volt, amely során ellátogatott minden óceán legmélyebb pontjára. A négy órás út alatt, amelyet Vescovo a Mariana-árokban töltött, megfigyelt néhány tengeri élőlényt, melyek közt egy általunk eddig ismeretlen faj is szerepelt, ezen felül talált egy műanyag zacskót és néhány csokipapírt.
Alig néhány embernek sikerült eddig elérni ezeket a mélységeket. Az elsők a svájci származású mérnök, Jacques Piccard, és az amerikai tengerészgyalogos hadnagy, Don Walsh voltak 1960-ban. A neves rendező és National Geographic felfedező James Cameron 2012-ben szintén alámerült a mélységekbe, 10908 méterre, alig 20 méterrel lemaradva Vescovo-tól.
Az emberektől eltérően sajnos úgy tűnik, a műanyag igazán könnyen alámerül. Korábban egy kutatás során öt mélytengeri letörésben, köztük a Mariana-árokban talált bolharákok szervezetében mutattak ki mikroműanyagokat.
"Mélyműanyag"
Egy 2018-as tanulmányban dokumentálták a világ legmélyebb pontján felfedezett műanyag szemetet - egy vékony bevásárlószatyrot - amelyet a Mariana-árok közel 11 kilométeres mélységében találtak. A tudósok a mélytengeri hulladék adatbázist használták, amely 5010 merülés alapján készült az elmúlt 30 évből.
Az azonosítható hulladéktípusok közül a műanyag, ezen belül is a zacskó számít a leggyakoribbnak. Ezen kívül a gumiból, fából, fémből és ruhaanyagból származó hulladék a jellemző. A teljes hulladékmennyiség 89%-a egyszer használatos műanyagokból származik, mint amilyenek a zacskók, vizes palackok és eldobható evőeszközök.
A Mariana-árok nem egy élettelen, sötét verem, rengeteg lakója van. A NOAA Okeanos Explorer nevű hajója 2016-ban kutatást végzett a területen, és rendkívül változatos ökoszisztémára bukkant: korallok, medúzák és polipok és számtalan egyéb faj népesíti be azt. A 2018-as tanulmányban található képek nagy részén az látszik, hogy az ott lakó élőlények számára rendkívül veszélyes a sok hulladék, például könnyen belegabalyodhatnak vagy megehetik azokat.
Honnan is érkezik ez a sok műanyag?
Az egyszer használatos műanyagokat gyakorlatilag világszerte bárhol megtalálhatjuk. Ezek lebomlási ideje évszázadokban mérhető. Egy 2017-es tanulmány szerint a Mariana-árok bizonyos részein több a szennyezőanyag, mint Kína legszennyezettebb folyóiban. A tanulmány szerzői azt gyanítják, hogy ez a lebomló műanyagokból származó kemikáliák miatt lehet.
Bár a műanyag közvetlenül is bekerülhet az óceánba - többek közt a strandokról a szél és a hullámzás következtében, illetve ha a hajókról a vízbe dobják a hulladékot - egy 2017-es tanulmányból kiderül, hogy a legtöbb szemét tíz, sűrűn lakott területen áthaladó folyón keresztül érkezik a tengerekbe.
Az elhagyott halászhálók jelentik az egyik legnagyobb problémát, egy 2018-ban kiadott tanulmány szerint azt a Texas méretű szemétsziget, amely Hawaii és California között lebeg a Csendes-óceánon, főként ezekből áll.